Biztosan mindannyiunknak vannak a fejében olyan helyek, amik nagyon kemények, nagyon extrák, nagyon parák... nem beadhatatlanok, de azért kell bátorság ott lenni. Kis nagyon fiatalként, még az elején nekem Józsefváros ilyen volt...
(Vidám) gyerekkoromhoz hozzátartozik, hogy rengeteget fetrengtem itt-ott éjszaka az országban. Mivel kb. gyűlöltem otthon lenni, szabályosan menekültem otthonról, így volt olyan nyár, ami úgy ment el, hogy két hétig jártam az országot, aztán hazamentem pár napra pihenni meg rendbetenni magam, majd…
Az év vége, illetve a következőnek az eleje többnyire fogadalmakkal teljes: nem eszek annyit, nem iszok annyit, nem festek annyit... dehogynem... mindegy, míg sokan isznak és/vagy buliznak, vannak, akik inkább akciókban gondolkodnak, és igyekeznek kivárni a megfelelő pillanatot. Hiszen…
A fél ország bejárásához és az elég sűrűn minden extrát nélkülöző, nem hétköznapi helyen és minimál körülmények között való alváshoz hozzátartozik, hogy valamilyen módon el kellett jutni egyik pontról a másikra, lehetőség szerint minél kevesebb pénz felhasználásával - egyrészt mert sose volt sok…
Egy ismerősöm meghívására utaztunk le az egyik megyeszékhelyre, ahol - talán először - rendőrkézre is kerültem graffitizés miatt...
2002 nyarán Győrbe zarándokolt a hazai graffitis közösség nagy része, mivel egész hétvégés festő és graffiti versenyt tartottak. A festők a vasútállomás aluljárójában, a graffitisek a Murányi kereskedőház parkolójában és környékén kaptak lehetőséget - és felületet. Szombatról vasárnapra virradóan…
Nagyon sok olyan éjszakát töltöttem el a fővárosi utcákon csavarogva, amikor legfőképpen a "túlélés", egy éjszakai menedék keresése volt a cél, ahol meghúzhatom magam reggelig. Sokszor lekéstem azt a vonatot, amivel még időben hazaértem volna, ez után pedig a ház ajtaja bezárult előttem... ha nem…
Talán 2000 volt az az év, amikor viszonylag sűrűn megfordultam Pécsen (az előtte egyszer sem után egy éven belül háromszor)...