Munkám és a hétköznapi élet során elég sűrűn találkozom a "szemét graffitisek" hozzáállással, vagyis azzal, hogy mindenki, aki szórófestékkel dolgozik vagy azt mer használni, az egy bunkó szemét vandál állat. Nem akarok Kiakadás Éve címre pályázni (legutóbb a gyerekrajzos aluljárófestést veséztem ki), de ez is megér egy pár sort...

Valamelyik évben Békéscsabán jártam, kinéztem egy összefestett falat, megkerestem a tulajdonost (vagyis a képviselőjét), hogy szívesen festenék oda valami értelmesebbet, mint ami éppen ott van. Erre az ember állatira kiakadt, akkor épp nem szemét, hanem "szakadt csöves" volt a graffitis társadalom... ott már felszisszentem magamban, most meg erről pötyögök. Az a bizonyos lassú víz... vagy mi a kutya.

Szóval nem is annyira az a bajom, hogy a graffitisek szemetek, mert legyenek, mindenkinek meglehet a maga véleménye. Ha meg az illegális festészetet nézzük, nyilván nagyon kevesen lesznek, akik pozitívan gondolkodnak a dologról, már a művelőiken kívül... de. Sőt, DE. A tré az, hogy nem minden graffitis "rongáló vandál állat", és ezt kellene egy kicsit észrevenni, felfogni-ami sajnos sokaknak nem sikerül. 

Emlékszem, tizenéve egyszer lekéstem a vonatot (ami akkoriban sűrűn előfordult), ültem az állomáson egy padon, és rajzolgattam a füzetembe. Aztán valami ember ott mászkált, ránézett, és egyből elkezdett valamit dumázni a sok szemétládáról, aki mindent összefirkál, meg hogy biztos én is közéjük tartozom (hát ja, persze, de nyilván nem mondtam meg, mi a répa). Érted, az ember ott üldögél egy helyen rajzolva, és egyből jön valaki, aki már azért képes beszólni, mert betűket csinál...

Visszakanyarodva a témához s a köznéphez szólva kissé felháborít, hogy még mindig nincs teljesen nyitva a szem, és csak az illegális cuccokat veszik észre. Nem számít a Fila, a Kaszás, itt-ott a legálfalak és az ott lévő munkák (jó, azért ne legyünk egyoldalúak, ilyen helyeken is akad bőven olyan cucc, ami kb. annyit ér, mint a hányásom egy fekete kontúrral); csak azt látjuk, hogy nem látunk ki az ablakból, vagy hogy éppen egy darab hely nincs a falon, vagy az új jármű is szét van barmolva. Néhány kivétel persze akad azért, akiknek a legális, szép graffiti a Színes Várost vagy Takert jelenti-na ezek az emberek kb. a másik véglet... van élet a kettő között bőven!

Jó lenne észrevenni, hogy azért sokan elég komoly cuccokat dobnak, kiállításaik vannak, megrendeléseket csinálnak, rajzaiknak kinézetük, mondanivalójuk van, s nem a rongálás, a vandalizmus a motivációja... ugyan kevesen, de egyre többen vannak olyanok, akik kinőve az illegalitást, más úton-módon próbálnak élni a festegetős szenvedélyüknek. Őket kellene még inkább felkarolni, támogatni, elfogadni és lehetőséget biztosítani nekik, hogy minél többször megmutathassák a graffiti másik arcát is... nem pedig kizárni még MÁV-os aluljárófestős projektekből is.

Szóval szemét graffitisek és civilek, kalandra fel... járjunk nyitott szemmel és vegyük észre a lehetőségeket és az értékeket. Nem minden graffitis vandál!