Hova fessünk?

Sajnos sokszor sírnunk kell, mert nem tudunk hova festeni legálban. S valóban, vagy nem lehet fújni normálisan, nyugiban, vagy akad egy olyan fantasztikus lehetőség, hogy saját anyagból, 0 forintért valósítsd meg a megrendelő elképzelését, és örülj, hogy festettél, meg referenciaként kifesthetted, amit ő akart. Ja és persze ott lehet a neved, hiperszuper...!

Könnyű azon sírni a civileknek is, hogy minden össze van barmolva, ha éppen nincs legálfal, ahol nyugodtan kiélheti magát az ember (pontosítok: az az ember, aki így szeretné kiélni magát, mert nagyon sokan inkább illegáloznak, mert ezt szeretik, vagy ezt szokták meg, miközben folyamatosan erre kényszerülnek). Nem gondolom, hogy megszűnne a rongálás, a vandalizmus, ha több törvényes festési lehetőség adódna, de akkor legalább az, aki csak ki akarja próbálni ezt az egészet, vagy aki amúgy is nyugiban szeret fújkálni (pl. én), annak több lehetősége lenne. De mivel van az országban kb. 15 legálfal (jó, keveset mondok biztos, de van olyan megye, ahol sehol semmi) arra a nem kevés emberre, és az utazás is általában pénzbe kerül, nem várható el, hogy megszűnjön az illegális ténykedés. 

Média. Beleveszem. Mert nézel ki a fejedből, bámulod a tévét vagy a monitort, vagy hallgatod a rádiót, s néha szembejön egy graffitis hír: elkapták ezt, elkapták azt, ekkora a kár, ennyit rongált, stb., stb. Vagy nem kapták el, hanem valaki összebarmolt valami műemléket. Folyamatosan ez ömlik: a siránkozás, panaszkodás, letörném a kezét, lefújom a kölyköt, stb. Van egy legális festés, egy versenyfelhívás, egy jótékonysági festősbuli, ahol akár még szép munkák is születnek... hahó! Média ott van? Nagggyon ritkán. A 2001-es győri buliról a megyei hírlap címlapon közölt egy cikket, hát, nagyon nem a legjobb alkotások egyikének fotója került be... s ha már média, folytatom. 2011 júliusában a Keletiben az egyik tárolóvágányon volt nagy fotózkodás, graffitimentesítési akció: fontos emberek ("közszereplők") takarítottak le egy IC-vagont, amire három különböző színnel fújták fel kb. hogy szeretlek, volt egy dátum, meg még nem tudom mi. Köze nem volt a valós graffitihez... de a lényeg: van olyan ember, aki fogja magát, odamegy egy IC-vagonhoz, és ilyen hülyeségeket fújkál rá, még dátumot is, kockáztatva a szabadságát (akkor már megvolt a törvény szigorítása)? Ha jól emlékszem, pécsi honállomású volt a vagon... no mindegy. Szóval egyrészt nem reális a dolog, másrészt meg miért a gagyit kell állandóan mutogatni, miért nem lehet valós, színvonalas rendezvényeken ott lenni és forgatni, majd ezt leadni? Kicsit uncsi már ez a graffiti=vandalizmus szindróma, attól függetlenül, hogy azért sokan inkább a tilosban járnak (ami érthető is, ha legálfal sincs), ugyanakkor vannak jópáran, akik igenis a színvonalas, igényes munkákra törekednek.

Lehet szerezni legálfalat, bár sok utánajárás, kolbászolás kell hozzá meg kapcsolatok. Nem sokan vállalják fel a nevüket, az arcukat, ami a fenti általánosítás miatt érthető is... de nem lenne egyszerűbb, ha önkormányzatok körbenéznének, hol van szemét, hulladék, fölösleges fal a területükön, és ilyen módon próbálnák hasznosítani? Úgy gondolom, sok esetben nem is kellene csalódniuk a festmények miatt... ugyanígy iskolák, óvodák, cégek örvendeznek maguknak szürke betonfalak között, elvannak a maguk kis világában, és nem engedik be a színt, a fényt magukhoz. Persze azért akad néhány kivétel, amikor azt mondják, nesztek, itt a fal, fújjatok rá-ezt meg ezt meg ezt, de festéket nem tudunk biztosítani... és akkor ugyanott vagyunk, hogy hoppá. Vagy azt festek saját anyagból, amit akarok, és oda meg úgy, ahogy én elképzelem, vagy megcsinálom, amit kérsz, de annak ára van. Hülye idióta körforgás, amiből nem lehet csak úgy kilépni...

Voltam vagy 16-17 éves, mikor már Pest mellett laktunk. Kinéztem egy helyet két falu között a semmi közepén, közel a sínhez, fás részen, ahol esetleg pár kutya jár csak. Akkor bütykölték a vonalat meg fejlesztgették az állomásokat, rengeteg térkő volt felhalmozva az egyik helyen. Én meg kitaláltam, hogy apránként elhordva előbb-utóbb lesz egy legálfalnyi mennyiségem, amiből építhetek falat magamnak... nem tudom, meddig jutottam, volt, hogy 6-7 kő is volt a táskámban, a szekrényemben már vagy 30 figyelt. Aztán valahol befulladt a projekt, abbamaradt a gyűjtögetés, és a fal se épült meg... 

De most komolyan, hova fessünk??? Na és hogyan?

Kedves Média, ha lesz helyünk, vagy lesz egy rendezvény, akkor tessék jönni, és értelmes, igényes, színvonalas rajzokat filmezni, normális interjúkat készíteni, őszintén, korrekten, és ne csak a trét, a hányást, a rongálást mutogassuk, hanem a valódi értéket is! Mert lehet találni, nem is keveset. Nagyon keresni sem kell, mert nem egy srác tesz oda olyat, ami európai, sőt világhírű... az elmúlt huszonx év kitermelt pár olyan graffitist Magyarországon, akik rendszeresen járnak hazai és külföldi komolyabb rendezvényekre, fesztiválokra olyat alkotni, amit itthon a lehetőségek hiánya miatt nem nagyon tud. Persze kinek mi az érték... ha az emberek butítása, a hülyeség, az etetés a cél, akkor tényleg maradjatok otthon... megértem. Csak tudjam, hogy ezért nem jöttök...

Nehéz ma Magyarországon graffitisnek lenni. Legalábbis olyannak, aki értéket akar teremteni, aki igényes a munkájára, akinek kezei közül színvonalas cuccok kerülnek ki. Magyarországnak nem kellenek az ilyen emberek, mert a graffiti még mindig csak vandalizmus, még mindig csak rongálás. És miközben olykor-olykor Romániában metrót lehet festeni legálban, Szlovákiában meg vonatot és villamost, addig Magyarországon kuncsorogni kell egy normális legálfalért... köszönjük ezt a médiának is, mert sok esetben csak a lehúzás, a negatív vélemény van, és nincs nyitás a szépre, az értékre. Talpra magyar, teremtsünk értéket, szerezzünk legálfalakat, hadd lássák a hivatalosok, hogy nem minden graffitis vandál...!