Ideje egy kicsit írnom erről az általános vitát generáló kérdésről is... tulajdonképpen mi a graffiti?

Ha hagyományosan közelítem meg a kérdést, akkor az első gondolatom az, hogy mi is a művészet? Napjainkban jellemző, hogy minden apró, ötlettelen, igénytelen, ízléstelen semmitmondó alkotásokat neveznek művészinek, a hozzájuk társuló agyonreklámozással segítve elő ezt. Az élet több területén tapasztalható jelenség, hogy a valódi érték már nem érték - így van ez komoly alkotásokkal is... nehéz kérdés tehát, mi a művészet, mi az érték, de ma már tulajdonképpen nem is lehet határvonalat húzni művészet és igénytelenség között, így inkább én is máshogyan közelítem meg ezt a dolgot.

Egy hétköznapi ember általában a graffitiről vagy úgy gondolkodik, hogy szemtelen vandalizmus (utalva ezzel főleg az összefirkált mindenségre), vagy úgy, hogy megvan a maga helye (lepusztult gyárak kerítésén kb.). Esetleg, hogy nem érdekli ez az egész, és csukott szemmel éli a kis világát. Más hozzáállás talán nem is létezik, mindenesetre mindenkinek van valami véleménye...

A graffitisek nagy része úgy gondolkodik, hogy művészet, amit csinál, akármilyen szinten is tevékenykedik. Elenyésző részük pedig úgy vélekedik, hogy ez rongálás, és nem is érdekli őket, ki mit gondol erről az egészről. 

Művészet-e összefirkálni, összefesteni bármit, ami az utunkba kerül?

Szerintem kettős a dolog. Művészet akkor, ha egy szép, színes, igényes rajzot készít valaki, esetleg még mondanivalója is van, üzenetet közvetít. Sajnos ilyen munkával kevés helyen lehet találkozni, és nem azért, mert nincsenek jól festő, jól rajzoló graffitisek, hanem egyszerűen mert alig van olyan felület Magyarországon, ahol legálisan, törvényes keretek között alkothatnak. Esetenként egy-egy szignó, aláírás is lehet művészi, ha szép, ízléses, igényes (jók a betűformák, tetszetős az összhang, egyedi, és nem az a fajta erőlködés-szagú, ami összevissza, hangsúlytalan betűk és vonalak halmaza). Tovább megyek: talán még abban is van valami művészi, amikor több emelet magasságban a háztetőkön, vagy egy szigorúan őrzött területen jelennek meg különböző méretű és stílusú rajzok... rongálás viszont a firkálás, a 2 perc alatt feldobott két-háromszínű, formátlan, stílustalan rajz, a járműfestések, üvegkarcolások, stb.

A graffiti - szerintem - egyszerre művészet és rongálás. A kérdés az, hogy ki mikor mire használja... mindenesetre ha több felület állna rendelkezésre, ahol az ember nyugodtan alkothatna, az átlagembernek is több lehetősége lenne, hogy művészi szintű graffitikkel találkozzon. A sajtónak, médiának se csak azzal kellene foglalkoznia a graffiti kapcsán, hogy valakik összefirkáltak, összefestettek valamit, hanem nyugodtan utánajárhatna igényes munkáknak és alkotóiknak is, elmehetnének egy-egy versenyre fotózni, videózni. Ameddig ezekben nem lesz változás, addig nagyon nehéz lesz a graffiti művészi oldalát is bemutatni...